Zsiráfnyelv

admin Egyéb

Tudtad, hogy a zsiráfok szíve annak érdekében, hogy képes legyen a fejet ellátni vérrel, akár 13 kilósra is megnő? Éppen emiatt a szív – agy kapcsolat miatt választotta Marshall Rosenberg, amerikai klinikai szakpszichológus, a zsiráfot az erőszakmentes kommunikáció “totemállatának”.

EMK: betű-szó-életmód

Az erőszakmentes kommunikáció legalapvetőbb gondolata, hogy az élet élhető anélkül is, hogy folyton támadnánk vagy támadva éreznénk magunkat. Sőt! Ha mindannyian win-win helyzetekre törekednénk, melynek érdekében világosabban, konkrétabban, a másik érzelmeire tekintettel fogalmaznánk, boldogabb hely lenne a világ.

gondolatbuborékok

Fotó: Pixabay

Az EMK módszernek két fókusza van. Az egyik az empátia, azaz annak a képessége, hogy nyitott és elfogadó vagyok a másik érzelmeivel kapcsolatosan. Figyelek rá. Nem magamra, nem a sérelmeimre, nem a mondataiba belehallott hiányaimba és fájdalmaimba, nem az életemben korábban előforduló kudarcokra, hanem RÁ. Az emberre, aki velem szemben áll és aki próbál nekem valamit mondani. Talán még nem tart ott, ahol én. Talán még nem képes úgy és azt kérni, amire vágyik. Talán még nem képes pontosan azt mondani, amit valójában mondani szeretne. De nyitott a szívem és az elmém iránta. Lehet, hogy nem értek egyet vele. De képes vagyok elfogadni, amit mond. Varázslatos változásokat idézhet elő társas kapcsolatainkban, ha hajlandóak vagyunk csupán értő hallgatásunkkal legitimizálni a másik létezését, érzelmeinek igazát.
A módszer másik fókusza az őszinte önkifejezés. Amikor arra törekszem, hogy elmondjam, amit én gondolok. Nem a másikról, hanem magamról. Nem hibáztatom őt, hanem a lehetséges megoldásokra fókuszálok. Nem támadok, hanem elmondom, hogyan érzem magam, mire lenne szükségem, milyen reakciókat vált ki belőlem ez a helyzet. Nem vagyok sakál. Zsiráf vagyok.

4 ütem

Az erőszakmentes kommunikációnak feltétele a kommunikációs és érzelmi tudatosság. Az azonban, hogy a kommunikációs partner is ismerje és alkalmazza a módszert, nem. Legyél te a változás a világban! A négy lépésből álló folyamat elemei a megfigyelés, az érzés, a szükséglet és a kérés.

A megfigyelés attól tud elemi újdonságként hatni, hogy valóban tényszerű megfigyelést jelent. Nem mondom a férjemnek, hogy “Már megint nem figyelsz rám!” Nem ellenőrzöm, hogy “Na, mit mondtam két perccel ezelőtt?” És bármennyire rosszul esik is ez nekem, nem üvöltöm sírva, hogy “Te tényleg ennyire idióta vagy, hogy soha nem figyelsz rám?!” Ez persze nem jelenti, hogy nem mondom, nem mondhatom el, hogy mit érzek és mit szeretnék. Dehogynem! De mi lenne, ha nem a megszokott módon tenném? A szokásos körök megfutása helyett mondhatom például, hogy “Míg beszéltem hozzád, te a hírfolyamodat görgetted.” vagy “Nem néztél rám az elmúlt percekben.” Azon, hogy figyelt-e rám, hogy idióta-e, lehet a végtelenségig húzódó hangos vitákat folytatni. Védekezni és harcolni. De azon, hogy görgette-e a telefonját vagy rám nézett-e, nem nagyon. Ilyenek a tények. Címkék nélküliek.

Bábuk érzelmek

Fotó: Pixabay

Az érzéseket két nagy családba oszthatjuk. Az egyik család tagjai akkor kopogtatnak be hozzánk, ha a szükségletünk kielégült, míg a másik családdal akkor találkozunk, ha ez nem történt meg. Belegondoltál valaha abba, hogy mennyi tűpontos kifejezéssel mondhatjuk el pontosan azt, ami belül játszódik éppen? Bevonhatjuk a másikat a belső moziba anélkül is, hogy rátámadnánk. Ráadásul az érzelmeken nincs mit vitatkozni. Lehet, hogy én a másik ember helyében mást éreznék, de ettől még nem vitathatom el az érzelmei komolyságát. Ha zsiráful beszélek, nemcsak arra törekszem, hogy a lehető legkonkrétabban kifejezzem azt, amit érzek, hanem arra is, hogy a másik- akár artikulálatlan- üvöltéséből kihalljam azt, amit ő még nem tud megfogalmazni.

A hatékony énközlések

Az érzésekhez hasonlítanak a szükségletek. Egyetemlegesek és jogosságuk elvitathatatlan, miközben felvállalásuk nehéz. Akkor tudod hatékonyan kommunikálni őket, ha nem azt fogalmazod meg, hogy mit vársz el a többiektől annak érdekében, hogy a szükségleted kielégüljön, hanem azt, hogy mire van szükséged. A “Fogjátok már be!” mondatnál lényegesen sikeresebb lehet a “Csendre van szükségem!” Hiába kiabálom a férjemnek, hogy “Figyelj már rám!” Helyette mondhatom azt is, hogy “Arra lenne szükségem, hogy lássam a szemed, amikor beszélek hozzád!” Lehet, hogy fogalma sem volt, valójában mit várok tőle! Az énközlések erősek és sokszor hatnak újszerűen. Ezért IS hatékonyak.

Ha a másik már tudja, hogyan érzem magam és azzal is tisztában van, mire lenne szükségem, az erőszakmentes kommunikáció szabályai szerint megfogalmazhatok kérést irányába. Ennek a kérésnek viszont visszautasíthatónak, konkrétnak, teljesíthetőnek és pozitívnak kell lennie. Az a kérés, amelynek nem teljesülése a másik számára retorziót hoz magával, valójában nem elutasítható, így az EMK-ban nem számít kérésnek. Olyan dolgot kell kérnem, amely a másik számára teljesíthető, azaz figyelembe veszi az ő anyagi, érzelmi, időbeni és minden egyéb lehetőségét. A kérés nem tartalmazhatja azt, hogy mit NE csináljon, azt viszont egészen pontosan, hogy mit is várok tőle. A korábbi példánál maradva, kérhetem, hogy “Tedd le a mobilod, amikor beszélgetünk!” 

majom tükör gondolkozik

Fotó: Pixabay

 

Tükröz(őd)és

Amikor zsiráfnyelvet beszélek, arra törekszem, hogy a lehető legpontosabban megértsem a másikat. Szeretném, hogy engem is megértsenek. Azaz, ha úgy érzem, szükségem van rá, hogy összefoglaljam a hallottakat, vagy bizonytalan vagyok abban, hogy valóban jól értettem-e azokat, kérdezhetek. Tükrözhetek. Azaz elmondhatom, hogy mit és hogyan értettem meg abból, amit nekem elmondtak. Ezzel mindketten pontosíthatjuk a szükségleteket és kéréseket. Képet kaphatunk, hogy mennyire dekódoljuk jól az üzeneteket, mennyire megy nekünk az adott pillanatban az erőszakmentes kommunikáció.

…megint dühbe jövünk!

A düh olyan érzés, amit nem illik érezni. Pedig diagnosztikai értékű! Ha megjelenik, az sosem eredmény, az mindig jel! Annak a jele, hogy van egy erős és kielégítetlen szükségletünk. A sakál ilyenkor dühöng. A zsiráf pedig motiválttá válik a probléma feloldására. Keres, azonosít, kimond és továbblép.

Az erőszakmentes kommunikáció útján elindulni nem könnyű. Kezdetben rajta járni sem egyszerű. Idővel viszont egyre könnyebbé válik. S már az út elején is tapasztalhatjuk, hogy a világ nem báránybőrbe bújt farkasok, hanem sakálruhába szorult zsiráfok lakóhelye.