Negre Zsuzsanna

admin Közönségszavazás

Így változtattam én… …miután nőként, feleség és anyaként is kudarcot vallottam az életben, legalább is próbáltak meggyőzni róla. 16 éves voltam, amikor megismertem. Majd 1 évre rá elköltöztem otthonról és a tanulmányaimat abba hagytam. 6 év múlva összeházasodtunk, családot szerettünk volna.

Az esküvő után megváltozott minden. Birtokló lett, minden tőle távol töltött perccel el kellett számolnom. Iskolai tanulmányaimat esti oktatásban próbáltam befejezni, soha semmi támogatást nem kaptam, csak romboló szavakat „annyira buta vagy soha nem fog sikerülni”. Majd miután sikerült az érettségim a saját bankettemre nem mehettem el. Jól olvastátok! ,, nem mehettem el”… a korábbi szép, fiatal, magabiztos lányból egy önbizalom hiányos rabot faragott az évek során. Az iskola utolsó évében heteket feküdtem kórházban veszélyeztetett iker terhességgel. Kóros magzatvíz hiány miatt a kislányunk 3 hónappal korábban jött a világra 21 óra vajúdás után. Léna soha nem sírt fel. Ikertestvére a terhesség 7. hetében úgy döntött nem engem választ anyukájának és nem fejlődött tovább. 4 hónapra rá újra próbálkoztunk orvosok javaslatára.

A sors 4-es ikerterhességgel ajándékozott meg minket, de útközben meggondolta magát és ebből is csak egy lecke lett az élettől. A terhesség elején már csak 3 embrió fejlődött és a 12. hét után már csak egy. Ő volt Hunor, akit 19 hétig hordtam a szívem alatt, majd megfojtotta magát a köldökzsinórral. A szívem alatt éreztem, hogy csak egy két lábon járó inkubátor vagyok, anya majd csak akkor leszek, ha majd a kezemben foghatom egészségesen. Így utólag belegondolva jól tettem, hogy hallgattam a megérzéseimre és nem éltem bele magam. Próbáltam feldolgozni a történteket. Teltek múltak az évek, már nem az a 16 éves lány voltam, felnőtt nő lettem. Akinek már nem volt megfelelő ez a kapcsolat és ez az élet. 1 évig gondolkodtam a váláson. Majd megmondtam legyen vége.

24 évesen új életet kezdtem úgy, hogy egy olyan házrészben laktam ahol csupasz falak voltak és beton aljzat. 120 ezer forintot kerestem abból 90 ezer volt a hitel, ami rám maradt. 70 ezer forint volt az összes megtakarított pénzem. 3 helyen dolgoztam, hogy megtudjak élni és a lakást is lakhatóvá tudjam tenni. A szüleim 1 évig fizették a rezsim felét. A főállásban lévő főnököm sok munkát adott és támogatott lelkileg, ha látta, hogy a talaj megingott a lábam alatt. A munkaterápiának hála, pénzem is volt és gyerekeim halálát is könnyebben eltudtam viselni. Az egyik videó megosztó portálról megtanultam falat glettelni és festeni. Hordtam a járólapot a burkoló mesternek, mert így nem kellett annyit fizetnem, én voltam a segédmunkás.

Ezen időszak alatt megismertem egy férfit, akinek hála az önbizalmamat is visszakaptam. Majd az egyik munkatársammal megittam egy kávét 5 évvel ezelőtt. Ott elkezdődött valami. Segített a nappalit kifesteni és a konyhabútort feltenni a falra. Azóta együtt élünk, van egy csodálatos és egészséges kisfiúnk Márton és két macskánk.

Az elmúlt 5 év alatt elvégeztem még 1 iskolát, 2 tanfolyamot és próbálok sikeres lenni anyaként is és a vállalkozásomban is. A párom mindenben támogatott és biztatott. „Mindennek meg van a miértje” szokták mondani. Az én életemben a házasságomból született gyerekek tanítani jöttek és nem boldoggá tenni. Miattuk lettem ilyen ember, aki vagyok. Most már bátran mondhatom így 30 évesen, hogy a jég hátán is megélek akármit is próbáltak bizonygatni korábban. Rengeteg munka, küzdelem és kitartás kellet, de boldog ANYA vagyok és boldog NŐ. Mindegy, hogy hány évesek vagyunk, ne féljünk változtatni és merjünk újra kezdeni. Mert jogunk van boldognak lenni!

IDE KATTINTVA SZAVAZHATSZ