Kellemetlen kérdések az állásinterjún: Stratégiák és siker

admin Egyéb

Ha munkát keresünk, telve vagyunk reménnyel és szorongással. Részben azért, mert szükségünk van állásra ahhoz, hogy családunk anyagi biztonsága stabil legyen. Részben pedig azért, mert a munkahelyünkön töltjük az ébren töltött időnk nagyjából felét, olykor még többet. Nem mindegy, hogy kikkel, hogyan, milyen körülmények között és mennyi pénzért töltjük el a napi 6-8-12 órát. Az ideális hely megtalálásához ráadásul hosszú szempontsort kell figyelembe venni a szakmai fejlődés lehetőségétől kezdve az elhelyezkedésen át a gyerekbarát hozzáállásig. Ha meg is van a kiszemelt pozíció, még meg kell győznünk a céget, hogy éppen minket keres.

férfi kiválasztás ikonok

Fotó: Pixabay

A HR-es nem ellenség

A humánerőforrás szakemberek feladata nem abban merül ki, hogy döntenek egyes emberek sorsáról, sőt! Bár az az általános kép a munkavállalók és -keresők fejében, hogy ők azok, akik az állásinterjúkon megizzasztják a jelentkezőket és szükség esetén kirugdalják a dolgozókat, munkájuk ennél jóval többről szól. A HR-esek feladatköre rendkívül összetett, többféle részfeladatot egyesít és nem kizárólag a munkáltató érdekeit nézi.
A toborzás, a kiválasztás, az adminisztratív, tervezési és stratégiai tevékenységek során mindvégig arra törekszenek, hogy a megbízó számára megfelelő dolgozókat megtalálják úgy, hogy a kiválasztott személy aztán jól érezze magát az új helyén. Legyen képes beilleszkedni, legyen alkalmas a munkakörrel járó feladatok magas szintű teljesítésére. A HR-es akkor dolgozik jól, ha létrejön a match’n’match: a dolgozó passzol a csapatba és a munkakör passzol a dolgozóhoz.

Állásinterjú: mérlegen az ember?

Az állásinterjú speciális dobozhelyzet. Nagy nyomás alatt, különféle motivációktól vezérelve kell meggyőznünk vadidegen embereket arról, hogy nálunk keresve sem találhatnak jobbat. Ehhez azonban nem elég, hogy szakmailag mi legyünk a legkiemelkedőbb pályázó. A tudás nem minden, hiszen az pótolható, fejleszthető, sőt a legtöbb szakmában folyamatosan fejlesztendő terület.
A legjobb stratégia, ha minden körülmények között igazat mondunk. Csúsztatni, elhallgatni vagy túlszínezni az adott pillanatban jó ötletnek tűnhet, de hosszútávon megbosszulja magát.
Nagyon fontos, hogy a felvételi folyamat nem egyirányú utca! Nemcsak a cég választ, hanem mi is. Nemcsak a HR-es kérdezhet, hanem mi is! Ha vannak homályos területek, nem tisztázott kérdések, aggályaink vagy más felmerülő problémák, kérdezzünk! Talán nem a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban érdemes először érdeklődni, de napi technikai részletekről nyugodtan érdeklődjünk. Ha tudjuk, hogy reggelente munka előtt még oviba és iskolába kell vinni a gyerekeket, érdemes rákérdezni, hogy van-e napi értekezlet, s ha igen, vajon mikor? Egyedülálló szülőként kardinális kérdés, hogy vannak-e kiküldetések a feladat során, s ha igen, milyen gyakran, milyen időtartamban?
Általános igazság, hogy kérdezni jelöltként is szabad.

Kínos kérdések?

Természetesen előfordulhat, hogy olyan kérdést tesznek fel nekünk, amiről azt gondoljuk, hogy ahhoz a munkáltatónak semmi köze. Vagy amire kellemetlen válaszolni. Ennek ellenére törekedjünk tárgyilagos megoldásokra!
Ha aziránt érdeklődnek, hogy miért ért véget az előző munkaviszonyunk, vagy miért tartott rövid ideig, a legegyszerűbb, ha elmondjuk az igazságot. Ügyeljünk rá, hogy korábbi munkáltatónkról korrekt, érzelemmentes módon beszéljünk. Nem ő(k) az interjú tárgya, hanem mi. Ne feledjük, a stílus maga az ember!

nő tessék grimasz

Fotó: Pixabay

Ivarérett korú nők és az állásinterjú

Bárkivel előfordulhat, hogy rés van a pajzson, azaz időszakos üresjárat van a CV-jében. Erre jóeséllyel rá fognak kérdezni. Nincs sok értelme ködösíteni. Mondjuk az igazat ebben az esetben is. Ha a gyermekvállalás, betegség vagy magánéleti nehézség miatt estünk ki egy időre a munka világából, nincs mit szégyellnünk.

Ennek fordítottja, amikor női pályázóként egyértelműen nincs gyermek meglétére utaló jel az önéletrajzunkban. Gyakori, hogy rákérdeznek gyermekvállalási szándékunkra. Fontos magunkban tisztázni, hogy ezekben az esetekben a higgadtság a legjobb tanácsadó. A kérdésfeltevés etikussága vitatható- mégis melyik férfi esetében lenne releváns a „Mikor tervezi, hogy anyává válik?” kérdés? Vagy melyik férfi pályázótól érdeklődnek a családalapítási terveit illetően? De a legjobban mégis azzal járunk, ha nyíltan válaszolunk. Hiszen, ha fogamzóképes korú nőként behívtak minket az interjúra, érdekesek vagyunk számukra! Természetesen nem arról kell beszámolnunk, hogy ovuláltunk-e már a hónapban. Azt viszont elmondhatjuk, hogy három, öt vagy tíz éven belül tervezünk-e gyermeket. Ha aziránt érdeklődnek, hogy meglévő gyermekeink betegsége esetén hogyan tervezzük megoldani azok felügyeletét, szintén érdemes a valóságot mondani. Ha a nagymama bevonásával kiesés nélkül megoldhatóak az enyhébb gyerekbetegségek, ha apa marad otthon, vagy van egy kiváló bébiszitterünk, hivatkozzunk rájuk.

Egy tipp

Ha viszont biztos, hogy nincs segítségünk, elmondhatjuk, hogy reményeink szerint nem lesznek sokat betegek, de előfordulhat, hogy kénytelenek vagyunk mi otthon maradni velük. Kedves sztori, hogy amikor egy ügyfelünk jelentkezett egy állásra két kicsi gyermek anyukájaként, megkérdezték tőle, szükség esetén ki marad otthon a beteg apróságokkal? Könyvelőként csak annyit mondott: „Az attól függ, hogy az interjú végén milyen összegben tudunk megállapodni. Ha többet fizetnek nekem, mint a férjemnek az ő főnökei, akkor ő.” Felvették.

Tartja magát a nézet, hogy a feltett kérdésekre válaszolnunk kell. Célszerű, de nem kötelező! Ha a születendő gyermekeinket érintő terveinket firtatják, le is zárhatjuk a kérdést. Jelezhetjük, hogy a magánéletünk nem képezi az állásinterjú tárgyát. Talán kellemetlen, de ha számunkra ezzel fontos határt sértenek, nyugodtan jelezhetjük azt a potenciális munkáltatónak.

Nyelv és önismeret

Ha az önéletrajzban feltüntetjük valamely nyelv ismeretét, számítsunk rá, hogy előbb- utóbb az interjú során eljön az a pont, amikor tudásunkról számot kell adnunk. Ha nyelvtudásunk passzív, ezt már a CV-ben jelezzük. Ha rákérdeznek, miért van ez így, elsősorban ne mentegetőzéssel válaszoljunk. Hogy miért nem használtuk a nyelvet, annak számos oka lehet, de a nyelvtudás elsikkadása alapvetően a mi hibánk. Attól, hogy nem volt rá szükség, még karban tarthattuk volna. Épp ezért ne magyarázkodjunk, helyezzük fókuszba azt, hogyan fogjuk ezt a passzív tudást újra élővé tenni! És ha felvesznek, tegyünk is meg mindent ennek érdekében. Ha nem vesznek fel, akkor is!

tábla felirat beszélsz angolul

Fotó: Pixabay

Beugratós kérdések és extrém stressz

Az állásinterjúk minden bizonnyal legidegesítőbb kérdése a „Miért szeretne itt dolgozni?” Hogyhogy miért? Hát pénzért! Sok pénzért, természetesen. De a kérdés jelen esetben nem kimondottan az, hogy mi miatt akarunk épp itt dolgozni. A valódi kérdés a kérdésben inkább a következő: „Mit tud a cégünkről? Miért lettünk érdekesek Önnek?” Erre válaszoljunk inkább, ha jó benyomást akarunk kelteni.

Az interjúk érdekes irányt vehetnek, ha a HR-es stresszinterjúnak is alávet bennünket. Ennek célja, hogy kiderüljön, hogyan gondolkodunk és viselkedünk nyomás alatt. Számos technikája van. Lehet, hogy már az interjút megelőzően sokat váratnak minket, a válaszainkra látványosan forgatják a szemüket, esetleg nagyokat sóhajtoznak és az órát nézik. Unatkoznak, fejcsóválnak, félbeszakítanak vagy bosszantó kérdéseket tesznek fel. Szörnyen kínosan érezhetjük magunkat, de ne veszítsük el a kontrollt. Az a cél, hogy megmutassuk, akkor sem jövünk zavarba, ha amúgy diszkomfortot élünk át. Maradjunk higgadtak és profik, használjuk a humorunkat és vegyük elő a legmagabiztosabb mosolyunkat!

Minden állásinterjú egy lehetőség. Egy nagy megmérettetés. Lehet, hogy valami újnak a kezdete. De semmiképpen sem a vég. Törekedjünk rá, hogy az adott interjúhelyzetben jól érezzük magunkat és próbáljunk meg a lehetőségeinkhez mérten lazák lenni. Ha tartunk az ilyen társas helyzetektől, nehezen szólalunk meg, vagy könnyen jövünk zavarba, célszerű az interjú előtt időt biztosítani magunknak a kocsiban vagy a helyszínhez közel. Tíz perc beszédtechnikai gyakorlatsor- ezeket az interneten könnyen megtaláljuk- és öt perc, melyben elképzeljük magunkat, ahogy sikeresen szerepelünk az interjún és máris nyert ügyünk van!