Fenyvesiné Jakab Éva

admin Közönségszavazás

Sokáig csak sodródtam az árral. Nem igazán tudtam határozottan menedzselni magam, természetesen voltak terveim, álmaim, de valahogy sehogyan sem tudtam egy határozott definíciót “kiállítani” magamról.

Az első hatalmas pofon az volt, amikor egy 2,5 éves kisgyerekkel elváltam. Egyedül kellett gondoskodnom róla egy gazdasági válság közepén, úgy, hogy magam sem tudtam igazán, ki vagyok, mit akarok. Apró lépésenként haladtam. Első nagy lépés volt, hogy új családot alapítottam – mert családban szeretek élni. 40 évesen vállaltam babát – korom és cukorbetegségem dacára.

A “gyes” alatt pedig elhatároztam, hogy új szakmát fogok tanulni – mert valahogy nem jöttek a várt sikerek. Felvételiztem, bejutottam. Elvégeztem. Sok akadályt gördített elém az élet, de mára büszkén és boldogan mondhatom, óvodapedagógus vagyok. Megtaláltam a helyem, célom.

IDE KATTINTVA SZAVAZHATSZ